Annabell szemszöge
Harry körém fonta kezét, s beljebb húzott, hogy a számomra már jól ismert nyomozó, és az apám beljebb tudjanak lépni. Nappaliba invitálta Őket, s engem is. Lábaim nehezen teljesítették az utasítást, de kisebb erőfeszítéssel, s Harry támaszával elértem a helységbe, és helyet foglaltam a fotelben, míg a karfára Haz ült.
- Ms.Brooks arckifejezéséből arra következtetek, hogy nem említette meg az érkezésem.
- Pontosan én sem tudtam, hogy mikor érkeznek. - felelte Harry
- Értem. - biccentett a nyomozó - Tehát, akkor az én feladatom, hogy ismertessem, hogy mi az oka jelenlétemnek.
- Hallgatom. - hangom halk volt
- Sikerült megtalálnunk két személyt, akik látták magát azon a bizonyos estén, amikor a baleset történt.
- Tanúskodtak?
- Nem. - felelte - Bíró kijelentette, hogy magának is jelen kell lennie.
- Tessék? - döbbentem meg - Lehetetlenség, hogy én visszatérjek az államokban. Szökésért is akár elítélhetnek.
- Igazán okos hölgy maga Ms.Brooks.
- Ana, muszáj jönnöd.
- Felejtsétek el. Nem fogok börtönbe menni. Itt a fiam. - estem kétségbe
- Kicsim, kérlek. Szerinted hagynám, hogy vissza menj az államokba, hogy börtön büntetésre ítéljenek? - kérdezte Harry, miközben szorosan fogta kezem
- Lezárják az ügyet, de ahhoz Önnek is jelen kell lennie Ms.Brooks.
- Ha ragaszkodsz hozzá, Harry is velünk jöhet.
- Természetesen. A várost sem hagyom el nélküle. - feleltem egyből határozottan - De Justin nem jöhet velünk. - néztem fel Hazza-ra
- Anyuék vigyáznak rá addig, ne aggódj.
- Holnap reggel indul a gép, amire szól a jegyük. - tájékoztatott a nyomozó - Én is azzal megyek.
- A szállás miatt ne aggódjatok. A házamba jöhettek. - mondta apám
- Köszönjük, de inkább egy hotelben szállnának meg. - utasította vissza Harry
- Ahogy gondoljátok.
- Még annyi lenne, hogy csak holnap után reggel lesz a tárgyalás. - mondta a nyomozó
- Van egy fiam. Nem hagyhatom csak úgy magára.
- Sajnálom, de most ezt az ügyet kell szem előtt tartania.
- Remélem, hogy nincs gyereke. - horkantam fel
Szerencsére még pár percig kellett élveznem a társaságukat, azután el köszöntek, s távoztak. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel amikor az ajtó becsukódott mögöttük. Harry sietve tért vissza hozzám s ölelt magához.
- Miért nem közölted velem? - vontam kérdőre
- Beengedted volna őket?
- Oké, igazad van. Viszont az akkor sem megoldás, hogy ilyenekből zársz ki. Rólam van szó Harry. A jövőmről, a családunk jövőjéről. Tudod most várom a második babánkat.
- Ne beszélj úgy velem, mintha fogalmam sem lenne az állapotodról. - nézett szemembe - Végtére is az apa én vagyok.
- Akkor viselkedj is úgy mintha fontos lenne a családod. - álltam fel és az emeletre indultam
Hálónkban egyből a fürdőszobát vettem célba, s amint magamra zártam az ajtót, megszabadultam ruháimtól, és beálltam a forró vízsugár alá. Féltem, rettegtem visszamenni az államokba, hiszen pontosan tisztában voltam annak következményeiről amik várhatnak rám, az miatt, hogy Harry-vel ide szöktem. Igen, ezt nevezhetjük így is, hiszen valóban ez történt. Az, hogy a kapcsolatunk így alakult, az teljesen más dolog. Valóban szeretem Őt, és örülök, hogy egy ilyen férfi mellett élhetem az életem, s ajándékozhatom meg gyermekekkel. Bár sok negatív véleményt kaptunk miszerint a kor különbség igen nagy, s nem tudjuk kezelni ezt a kapcsolatot megfelelően. Harry segítségével leperegtek rólam a dolgok, s igen is bebizonyítottuk másoknak, de legfőképpen magunknak, hogy mennyire s jól tudunk együtt működni. Természetesen kisebb viták minden kapcsolatban akadnak, így az miatt egyáltalán nem becsültem alább a mienkét. Szeretem Őt nagyon, és tudom, hogyha elveszíteném, abba belehelnék. Számomra Ő, és Justin, illetve a jövőben érkező kicsi a mindenem.
Gondolataimból egy kopogtatás zökkentett vissza a sivár valóságba.
- Ana, minden rendben? - hangja kétségbeesettnek tűnt
- Persze, miért?
- Jó ideje benn vagy, soha nem szoktál ennyit időzni.
- Mindjárt megyek. - zártam el a zuhanyt
Testem köré tekertem egy puha törülközőt, és kiszálltam a kabinból. Mosdóhoz mentem, ahol még az egyéb szokásos dolgaimat elvégeztem, majd visszatértem a szobába. Harry egyből rám kapta tekintetét. Felállt, s hamar meg is szüntette a közöttünk lévő kis távolságot. Magához ölelt, és halántékon csókolt.
- Rendben vagy?
Aprót bólintottam. Ajkaimra is egy finom csókot nyomott, majd Ő tűnt el fürdőnk ajtaja mögött. Szekrényéhez léptem, és a kedvenc pólómat vettem ki az övéi közül. Rég bújtam az Ő ruhájába, de amikor ezt megtettem biztonságban éreztem magam, és most erre volt szükségem. Amint felöltöztem bemásztam az ágyunkba, közel Harry térfelére, a párnájára fektettem arcom. Mélyen szívtam be mámorító illatát, s hunytam le pilláim. Gyér fény, amit az éjjeli lámpa okozott, töltötte meg a teret, de ahogy Harry megjelent, s leoltotta, sötétség öltötte be a helységet. Bemászott mellém, és szorosan magához vont. Arcomat nyakhajlatába temettem, míg kezemmel derekánál öleltem át szorosan.
- Félek. - törtem meg a csendet kis idő múlva
- Angyalka. - simított végig arcomon, s lejjebb csúszott hozzám, hogy szemeimbe nézhessen - Ígérem neked, hogy senki sem választhat el Justin-tól. Érted? Senkinek nem engedem meg, hogy elvegyenek tőlünk.
- Ugye Te fogsz képviselni? - hangom megremegett
- Szerinted hagynám másnak? - hagyott orromon egy apró puszit - Másra nem bíználak. Még, ha ez önző, és nagyképű dolog is.
- Szeretlek. - fúrtam mellkasába arcom, s szorosan öleltem magamhoz
- Én is téged Bébi, én is téged.
Kora reggeli órákban egyedül ébredtem. Bármennyire is tapogatóztam csak a hideg ágyneműt éreztem tenyerem alatt. Nyögve fordultam hátamra és nyitottam fel szemeim. Amint sikeresen kimásztam az ágyból, beágyaztam, s a fürdőszobába vonultam. Keserves lassúsággal kezdtem el készülődni, s a neszesszeres táskámba bepakolni. Miután azzal készen lettem, a bőrönd bepakolásával kezdtem el foglalatoskodni. Harry-nek és magamnak is bepakoltam minden szükséges dolgot. Talán egy órámba telt mindent összeszedni. Újra a fürdőbe kötöttem ki, ahol ellenőriztem a sminkem, s a ruháimba bújtam.
A földszintre tartva benéztem fiamhoz, aki még békésen szuszogott. Beljebb sétáltam halkan, nem fölkeltve őt, s vissza helyeztem rá a lecsúszott takarót. Nyomtam kis arcára egy puszit, majd magam után behajtva az ajtót tovább folytattam utamat. Konyhába érve szembe találtam magam Harry-vel, szüleivel, s testvérével és annak családjával. Mindenkit megöleltem, megpusziltam, majd párom mellett foglaltam el helyem egy forró csésze gyümölcs tea társaságában.
- Minden rendben lesz. - bíztatott Anne
- Legalább rajtam kívül mindenki így gondolkozik. - feleltem kevergetve italom
- Próbálj Te is így hozzá állni. Sietsz haza Justin-hoz. - bíztatott Gemma
- Igyekszem. - kortyoltam gőzölgő italomból - Lux merre van?
- Szüleimnél. Ott tölt egy kis időt. - felelte Liam
- Sokkal tartozunk nektek.
- Ana, kérlek ne beszélj hülyeségeket. - szólalt fel Des
- Bébi, azért van a család, hogy segítsenek, ha baj van. - kulcsolta egybe ujjainkat Harry - Lassan indulnunk kell.
- Rendben. - bólintottam - Már összepakoltam. Justin még alszik. - tájékoztattam a nagyszülőket
Harry.vel az emeletre mentünk, ahol is elbúcsúztunk fiúnktól, majd Ő a bőröndöt magához vette, s indultunk is.Elköszöntünk Harry családjától és már szálltunk is be a taxiba, ami egyenesen a reptérre vitt minket.
Útközben végig szótlanul ültem, Hazza kezét szorongatva. Hamar sikerült felkerülnünk a gépre, amin a nyomozó és apám is utazott. Annyi kérésem volt, hogy mi külön, messze tőlük ülhessünk. Szerencsére ezt tiszteletben is tartották, így ők a gép elején, még mi a gép végén foglaltunk helyet. Vállára hajtottam fejem, s igyekeztem pihenni. Harry nyugtató édes szavakat suttogott fülembe, ami sok esetben igen nagy mosolyt csalt arcomra. Néha egy-egy kisebb csókot csent tőlem, s kézfejemet simogatta. Mielőtt leszálltunk komolyabbra vette a dolgokat, és megosztott velem néhány információt, aminek köszönhetően tisztábban láttam a dolgokat, ám volt néhány rész, ami homályban maradt.
Hotelbe hosszú órák után sikerült megérkeznünk. Recepción egyből megkaptuk a kulcsot, és már mentünk is fel a megfelelő emeletre, hogy megtaláljuk a szobánkat. Ahogy beléptünk az ajtón magas sarkú cipőmtől egyből megszabadultam, s a háló felé vezetett utam. Megszabadultam minden ruhámtól, és fehérneműben zuhantam be az ágyba, a takaró rejtekébe. Pár perccel később csatlakozott hozzám Harry is. Magához vont, s nyugtatóan hátamat kezdte simogatni.
Apró puszikkal halmozta el arcom Harry. Ébredés csodás volt, ám amikor megláttam rajta a fehér inget, s nyakkendőt egyből elkomorodtam. Lehúztam magamhoz, s hevesen megcsókoltam. Reménykedtem benne, hogy erőt ad. Eltávolodott tőlem, majd finoman közölte velem, hogy egy óra múlva kezdődik a tárgyalás, és fél órán belül már indulnunk kell, így azonnal kikecmeregtem az ágyból, és a fürdőbe vonszoltam meggyötört, remegő testem. Sietve készültem el, s kaptam magamra egy igen visszafogott szettet. Nappaliban, a kanapén találtam rá Harry-re, aki dokumentumokat olvasott. Ahogy meglátott, félre tette öléből az iratokat, s magára rántott. Vállára hajtottam a fejem.
- Az ügyemmel kapcsolatos információk? - érdeklődtem
- Igen. Évek során segített egy munkatársam, és így mindig lépést tudtam tartani az ügy haladtával.
- És erről se beszéltél nekem. - jegyeztem meg
- Bébi, nem szeretnék veszekedni.
- Én sem, csak egy megjegyzés volt. - feleltem - Mikor indulunk?
- Összepakolom az iratokat, és mehetünk.
Bíróságon kivételesen nagy csend uralkodott. Ahogy beléptem a hatalmas épületbe egyből emlékek sorozata tört rám. Közelebb húzódtam Harry-hez, aki egyből védelmezően helyezte kezét csípőmre, s vont még jobban magához. A tárgyaló terem előtt találkoztunk apámmal, és a nyomozóval. Bevezettek a terembe, s a jobb oldali asztalnál Harry-vel helyet is foglaltunk. Nem sokkal később a bíró is megérkezett, s kezdetét vette a tárgyalás. Hozzám eleinte csak annyit intézett, hogy megemlítette az elköltözésem.
Váratlanul ért, amikor is Carla és Aaron vonult be őrök kíséretében, bilinccsel kezeiken. Harry-re pillantottam, aki csak megszorította a kezem az asztal alatt.
- Ms.Brooks-ot kérem a vádlottak padjára.
Felálltam, s a bíró kérését teljesítettem. A két általam jól ismert személyt védő ügyvéd állt meg velem szembe, s halmozott el kérdésekkel. Remegtek kezeim, így lábaimon összekulcsoltam azokat, s igyekeztem minden feltett kérdésre koncentrálni, s a megfelelő választ adni.
- Kicsim, kérlek. Szerinted hagynám, hogy vissza menj az államokba, hogy börtön büntetésre ítéljenek? - kérdezte Harry, miközben szorosan fogta kezem
- Lezárják az ügyet, de ahhoz Önnek is jelen kell lennie Ms.Brooks.
- Ha ragaszkodsz hozzá, Harry is velünk jöhet.
- Természetesen. A várost sem hagyom el nélküle. - feleltem egyből határozottan - De Justin nem jöhet velünk. - néztem fel Hazza-ra
- Anyuék vigyáznak rá addig, ne aggódj.
- Holnap reggel indul a gép, amire szól a jegyük. - tájékoztatott a nyomozó - Én is azzal megyek.
- A szállás miatt ne aggódjatok. A házamba jöhettek. - mondta apám
- Köszönjük, de inkább egy hotelben szállnának meg. - utasította vissza Harry
- Ahogy gondoljátok.
- Még annyi lenne, hogy csak holnap után reggel lesz a tárgyalás. - mondta a nyomozó
- Van egy fiam. Nem hagyhatom csak úgy magára.
- Sajnálom, de most ezt az ügyet kell szem előtt tartania.
- Remélem, hogy nincs gyereke. - horkantam fel
Szerencsére még pár percig kellett élveznem a társaságukat, azután el köszöntek, s távoztak. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel amikor az ajtó becsukódott mögöttük. Harry sietve tért vissza hozzám s ölelt magához.
- Miért nem közölted velem? - vontam kérdőre
- Beengedted volna őket?
- Oké, igazad van. Viszont az akkor sem megoldás, hogy ilyenekből zársz ki. Rólam van szó Harry. A jövőmről, a családunk jövőjéről. Tudod most várom a második babánkat.
- Ne beszélj úgy velem, mintha fogalmam sem lenne az állapotodról. - nézett szemembe - Végtére is az apa én vagyok.
- Akkor viselkedj is úgy mintha fontos lenne a családod. - álltam fel és az emeletre indultam
Hálónkban egyből a fürdőszobát vettem célba, s amint magamra zártam az ajtót, megszabadultam ruháimtól, és beálltam a forró vízsugár alá. Féltem, rettegtem visszamenni az államokba, hiszen pontosan tisztában voltam annak következményeiről amik várhatnak rám, az miatt, hogy Harry-vel ide szöktem. Igen, ezt nevezhetjük így is, hiszen valóban ez történt. Az, hogy a kapcsolatunk így alakult, az teljesen más dolog. Valóban szeretem Őt, és örülök, hogy egy ilyen férfi mellett élhetem az életem, s ajándékozhatom meg gyermekekkel. Bár sok negatív véleményt kaptunk miszerint a kor különbség igen nagy, s nem tudjuk kezelni ezt a kapcsolatot megfelelően. Harry segítségével leperegtek rólam a dolgok, s igen is bebizonyítottuk másoknak, de legfőképpen magunknak, hogy mennyire s jól tudunk együtt működni. Természetesen kisebb viták minden kapcsolatban akadnak, így az miatt egyáltalán nem becsültem alább a mienkét. Szeretem Őt nagyon, és tudom, hogyha elveszíteném, abba belehelnék. Számomra Ő, és Justin, illetve a jövőben érkező kicsi a mindenem.
Gondolataimból egy kopogtatás zökkentett vissza a sivár valóságba.
- Ana, minden rendben? - hangja kétségbeesettnek tűnt
- Persze, miért?
- Jó ideje benn vagy, soha nem szoktál ennyit időzni.
- Mindjárt megyek. - zártam el a zuhanyt
Testem köré tekertem egy puha törülközőt, és kiszálltam a kabinból. Mosdóhoz mentem, ahol még az egyéb szokásos dolgaimat elvégeztem, majd visszatértem a szobába. Harry egyből rám kapta tekintetét. Felállt, s hamar meg is szüntette a közöttünk lévő kis távolságot. Magához ölelt, és halántékon csókolt.
- Rendben vagy?
Aprót bólintottam. Ajkaimra is egy finom csókot nyomott, majd Ő tűnt el fürdőnk ajtaja mögött. Szekrényéhez léptem, és a kedvenc pólómat vettem ki az övéi közül. Rég bújtam az Ő ruhájába, de amikor ezt megtettem biztonságban éreztem magam, és most erre volt szükségem. Amint felöltöztem bemásztam az ágyunkba, közel Harry térfelére, a párnájára fektettem arcom. Mélyen szívtam be mámorító illatát, s hunytam le pilláim. Gyér fény, amit az éjjeli lámpa okozott, töltötte meg a teret, de ahogy Harry megjelent, s leoltotta, sötétség öltötte be a helységet. Bemászott mellém, és szorosan magához vont. Arcomat nyakhajlatába temettem, míg kezemmel derekánál öleltem át szorosan.
- Félek. - törtem meg a csendet kis idő múlva
- Angyalka. - simított végig arcomon, s lejjebb csúszott hozzám, hogy szemeimbe nézhessen - Ígérem neked, hogy senki sem választhat el Justin-tól. Érted? Senkinek nem engedem meg, hogy elvegyenek tőlünk.
- Ugye Te fogsz képviselni? - hangom megremegett
- Szerinted hagynám másnak? - hagyott orromon egy apró puszit - Másra nem bíználak. Még, ha ez önző, és nagyképű dolog is.
- Szeretlek. - fúrtam mellkasába arcom, s szorosan öleltem magamhoz
- Én is téged Bébi, én is téged.
****
Kora reggeli órákban egyedül ébredtem. Bármennyire is tapogatóztam csak a hideg ágyneműt éreztem tenyerem alatt. Nyögve fordultam hátamra és nyitottam fel szemeim. Amint sikeresen kimásztam az ágyból, beágyaztam, s a fürdőszobába vonultam. Keserves lassúsággal kezdtem el készülődni, s a neszesszeres táskámba bepakolni. Miután azzal készen lettem, a bőrönd bepakolásával kezdtem el foglalatoskodni. Harry-nek és magamnak is bepakoltam minden szükséges dolgot. Talán egy órámba telt mindent összeszedni. Újra a fürdőbe kötöttem ki, ahol ellenőriztem a sminkem, s a ruháimba bújtam.
A földszintre tartva benéztem fiamhoz, aki még békésen szuszogott. Beljebb sétáltam halkan, nem fölkeltve őt, s vissza helyeztem rá a lecsúszott takarót. Nyomtam kis arcára egy puszit, majd magam után behajtva az ajtót tovább folytattam utamat. Konyhába érve szembe találtam magam Harry-vel, szüleivel, s testvérével és annak családjával. Mindenkit megöleltem, megpusziltam, majd párom mellett foglaltam el helyem egy forró csésze gyümölcs tea társaságában.
- Minden rendben lesz. - bíztatott Anne
- Legalább rajtam kívül mindenki így gondolkozik. - feleltem kevergetve italom
- Próbálj Te is így hozzá állni. Sietsz haza Justin-hoz. - bíztatott Gemma
- Igyekszem. - kortyoltam gőzölgő italomból - Lux merre van?
- Szüleimnél. Ott tölt egy kis időt. - felelte Liam
- Sokkal tartozunk nektek.
- Ana, kérlek ne beszélj hülyeségeket. - szólalt fel Des
- Bébi, azért van a család, hogy segítsenek, ha baj van. - kulcsolta egybe ujjainkat Harry - Lassan indulnunk kell.
- Rendben. - bólintottam - Már összepakoltam. Justin még alszik. - tájékoztattam a nagyszülőket
Harry.vel az emeletre mentünk, ahol is elbúcsúztunk fiúnktól, majd Ő a bőröndöt magához vette, s indultunk is.Elköszöntünk Harry családjától és már szálltunk is be a taxiba, ami egyenesen a reptérre vitt minket.
Útközben végig szótlanul ültem, Hazza kezét szorongatva. Hamar sikerült felkerülnünk a gépre, amin a nyomozó és apám is utazott. Annyi kérésem volt, hogy mi külön, messze tőlük ülhessünk. Szerencsére ezt tiszteletben is tartották, így ők a gép elején, még mi a gép végén foglaltunk helyet. Vállára hajtottam fejem, s igyekeztem pihenni. Harry nyugtató édes szavakat suttogott fülembe, ami sok esetben igen nagy mosolyt csalt arcomra. Néha egy-egy kisebb csókot csent tőlem, s kézfejemet simogatta. Mielőtt leszálltunk komolyabbra vette a dolgokat, és megosztott velem néhány információt, aminek köszönhetően tisztábban láttam a dolgokat, ám volt néhány rész, ami homályban maradt.
****
Hotelbe hosszú órák után sikerült megérkeznünk. Recepción egyből megkaptuk a kulcsot, és már mentünk is fel a megfelelő emeletre, hogy megtaláljuk a szobánkat. Ahogy beléptünk az ajtón magas sarkú cipőmtől egyből megszabadultam, s a háló felé vezetett utam. Megszabadultam minden ruhámtól, és fehérneműben zuhantam be az ágyba, a takaró rejtekébe. Pár perccel később csatlakozott hozzám Harry is. Magához vont, s nyugtatóan hátamat kezdte simogatni.
Apró puszikkal halmozta el arcom Harry. Ébredés csodás volt, ám amikor megláttam rajta a fehér inget, s nyakkendőt egyből elkomorodtam. Lehúztam magamhoz, s hevesen megcsókoltam. Reménykedtem benne, hogy erőt ad. Eltávolodott tőlem, majd finoman közölte velem, hogy egy óra múlva kezdődik a tárgyalás, és fél órán belül már indulnunk kell, így azonnal kikecmeregtem az ágyból, és a fürdőbe vonszoltam meggyötört, remegő testem. Sietve készültem el, s kaptam magamra egy igen visszafogott szettet. Nappaliban, a kanapén találtam rá Harry-re, aki dokumentumokat olvasott. Ahogy meglátott, félre tette öléből az iratokat, s magára rántott. Vállára hajtottam a fejem.
- Az ügyemmel kapcsolatos információk? - érdeklődtem
- Igen. Évek során segített egy munkatársam, és így mindig lépést tudtam tartani az ügy haladtával.
- És erről se beszéltél nekem. - jegyeztem meg
- Bébi, nem szeretnék veszekedni.
- Én sem, csak egy megjegyzés volt. - feleltem - Mikor indulunk?
- Összepakolom az iratokat, és mehetünk.
****
Bíróságon kivételesen nagy csend uralkodott. Ahogy beléptem a hatalmas épületbe egyből emlékek sorozata tört rám. Közelebb húzódtam Harry-hez, aki egyből védelmezően helyezte kezét csípőmre, s vont még jobban magához. A tárgyaló terem előtt találkoztunk apámmal, és a nyomozóval. Bevezettek a terembe, s a jobb oldali asztalnál Harry-vel helyet is foglaltunk. Nem sokkal később a bíró is megérkezett, s kezdetét vette a tárgyalás. Hozzám eleinte csak annyit intézett, hogy megemlítette az elköltözésem.
Váratlanul ért, amikor is Carla és Aaron vonult be őrök kíséretében, bilinccsel kezeiken. Harry-re pillantottam, aki csak megszorította a kezem az asztal alatt.
- Ms.Brooks-ot kérem a vádlottak padjára.
Felálltam, s a bíró kérését teljesítettem. A két általam jól ismert személyt védő ügyvéd állt meg velem szembe, s halmozott el kérdésekkel. Remegtek kezeim, így lábaimon összekulcsoltam azokat, s igyekeztem minden feltett kérdésre koncentrálni, s a megfelelő választ adni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.