2014. július 1., kedd

27.rész


Annabell szemszöge

Csodás volt a hétvége Harry-vel. Utolsó reggelen ágyba hozta a reggelit, s mondhatni romantikusan fogyasztottuk el. Kedves szavak, édes csókok, s kecses érintések. Ezekkel tudnám jellemezni kapcsolatunkat. Úgy érzem töretlen, s ez az érzés felülmúlhatatlan. Szeretem Harry-t, teljes szívemből. Amikor elhozott magával nem gondoltam volna, hogy ez a kapcsolat ennyire mély, s ilyen hosszútávra fog szólni. Családját is nagyon szeretem, s szülei úgy tekintenek rám, mintha saját gyermekük lennék.
Justin aki szorosabbra fűzte közöttünk ezt az oly bonyolult kapcsolatot. Fiam olyan érzéseket keltett, s kelt bennem, amit soha nem gondoltam volna. Mérhetetlenül ragaszkodom hozzá. Nem tudom elképzelni, hogy egyszer felnő, és ugyan olyan bánásmódba részesítsem, mint engem, apám. Rettegek, hogy rossz anya vagyok, leszek. Ám Harry mellettem áll, és támogat mindenem, amiért nagyon hálás vagyok.
Fürdőben, az utolsó simításokat végeztem el. Ruhámat megigazítottam, s cipőmbe bújtattam lábfejem. Fújtam magamra parfümömből, mielőtt mindent visszapakoltam volna a neszesszeres táskámba. Bőröndbe süllyesztettem, s lezártam.
- Indulhatunk? - hallatszott azaz általam oly imádott rekedtes hang
- Igen, kész vagyok. - mosolyogtam fel rá
Lehajolt, és egy szűzies csókban részesített. Elmosolyodtam, ami hatására Ő is vonzó mosolyra húzta ajkait. Kivette kezem közül a táskát, míg másik kezét enyémbe kulcsolta, s indultunk is haza, fiúnkhoz. Rettentően hiányzott, ám még is jó volt kicsit kettesben lenne Harry-vel.
Autóba kényelmesen elfoglaltam szokásos helyem, ahogy Haz is. Már jóval dél is elmúlott, így abban biztosak voltunk, hogy Justin az igazak álmát alussza. Úgy érzetem feltöltődtem e hétvége alatt, s nehezen, de be kellett vallanom, hogy valóban igaza volt Harry-nek. Szükségünk volt már egy kis kikapcsolódásra. Hiába is alapítottunk családot, kettőnkre is fordítanunk kell némi energiát.
Ahogyan leparkoltunk a házunk udvarába, már szálltam is ki. Harry is követett, s illedelmesen előre engedve, utánam lépett be a házunkba. Lepakoltunk az előszobába, majd lassan beljebb mentünk. Nappaliban olyan kép fogadott, ami meglepett, ám igen is hatalmas mosolyt varázsolt ajkaimra. Des halkan nézte a tv-t, még unokája a mellkasán feküdt, s mélyen aludt, miközben nagyapja a hátát simogatta. A büszke nagypapa egyből felénk kapta a tekintetét, és elmosolyodott. Nem szerettem volna felkelteni a kicsit, így tovább haladtam, míg Harry a fiúk táborát erősítette meg.
Anne-t a konyhában találtam, ahol éppen egy könnyed késői ebédet, vagy éppen korai vacsorát készített. Mosolyogva kapta rám tekintetét, s egyből odasietett hozzám, és megölelt.
- Hogy éreztétek magatokat? - érdeklődött
- Remekül. - feleltem - Tényleg jót tett egy kis idő kettesben.
- Igen, ez minden kapcsolatnak az alapja. Fontos, hogy legyen kettőtök között egy kis romantika is.
- Justin jó fiú volt?
- Mint egy kis angyal. - hangja boldogsággal volt telve - Megmondtam, hogy nem kell aggódnod. Szívem, két gyereket felneveltem.
- Ó, nem benned kételkedtem. - vágtam rá egyből zavarodottan
- Tudom. - simított végig karomon - Én is féltettem őket amikor még picik voltak, de be kellett látnom, hogy az anyósom, vagy éppen az én anyukám is remekül gondjukat tudta viselni.
- Megy a pletykálkodás? - jelent meg Harry - Szia anya. - nyomott egy puszit Anne arcára
- Ma még maradtok, ugye? - kérdeztem
- Csak, ha nem zavarunk.
- Ne beszélj butaságot anyu.
- Valóban úgy terveztük, hogy csak reggel indulunk haza.
- Rendben. - mosolyogtam - Kicsomagolok, és átöltözök valami kényelmesebbe.
Napot együtt családiasan töltöttük. Kiültünk a kertbe, s élveztük a napsütést.Tényleg meleg volt, így fürdőnadrágott vett Harry, és Justin-al a medencébe ment. Együtt pancsoltak, bár még véleményem szerint ráért volna, de szerelmem megállíthatatlan volt. Én is fürdőruhába bújtam, és a medence szélére ülve figyeltem apát, s fiát. Nagyszülők is csatlakoztak. Des is a medencébe kötött ki.
Este egy közös vacsora zárta a napot, amit Anne készített. Nagyon finom volt, bár soha nem okozott csalódást semmivel, így ez várható is volt.

Három évvel később

Fáradtan fordultam másik oldalamra. Semmit nem tudtam aludni a vihar miatt. Harry békésen szuszogott mellettem, míg én forgolódtam.
Ez a három év alatt rengeteg minden történt. Apám többször is meglátogatott minket, és Justin-t is elhalmozta minden aprósággal. Beszélő viszonyt még mindig nem ápolunk, s nem is fogunk. Soha többet nem fogok tudni úgy tekinteni rá, mint ahogyan azelőtt. Kettesben sem hagyjuk Őket, sőt csak is úgy léphet be a házba, hogyha Harry is itthon tartózkodik. Egyáltalán nem szeretnék vele a kelleténél többet találkozni, és beszélgetni. Havonta egy napot se tölt nálunk, csupán pár órát. Justin nagyapjaként tekint rá, aminek apám kifejezetten örül.
Harry-vel a kapcsolatunk töretlen. Minden a legnagyobb rendben van, és néha egy - egy hétvégére elutazunk, s kettesben töltünk némi kis minőségi időt. Hétköznapok szükség telnek, s látom Harry-n, hogy valami nagyon is foglalkoztatja jó ideje, de bármikor rákérdeztem tagadta. Volt amikor hazajött, Justin-al játszott egy keveset, és már el is tűnt a dolgozó szobájába, majd kora hajnalba feküdt be mellém. Fájt, hogy titkai vannak előttem. Régebben, amikor volt egy - egy komplikáltabb ügye megosztotta velem, s tanácsot is kért, ám most teljesen elzárkózik ez elől. Nem taszít el magától teljesen, mert vannak édes gesztusai, tettei, de akkor is rosszul esik.
Gondolataimból apró motoszkálás zökkentett vissza a viharos éjszakába. Szobánk ajtaja lassan, kisebb nyikorgást hagyva maga után tárult ki, s akkor pillantottam már fiúnkat. Óvatosan behajtotta maga után a fa ajtót, s az ágy végét megközelítve mászott fel, egyenesen közénk. Felültem, s kezem nyújtottam felé.
- Mi a baj, bébi? - simítottam végig kicsiny orcáján
- Félek. - hangja pöszén volt meggyötört
Magamhoz húztam, s a takarót felemelve fektettem be magunk közé, s takartam be. Átöleltem, míg ő szorosan hozzám bújt. Hátát simogattam, hogy megnyugodjon, és hamar vissza aludjon. Sikerrel is jártam igen hamar. Piciny tenyerét derekamra tette, s édesen szuszogása töltötte be a teret.
Másik felén mocorgást érzékeltem, így Hazza felé pillantottam, aki óvatosan megfordult, s szemeivel fiúnkat kémlelte. Lassan megsimogatta a kicsit, majd rám emelte még mindig gyönyörű szemeit.
- Félt? - kérdezte halkan, mire egy bólintással válaszoltam
Kinyújtotta karját, s az én arcomon is érzékien végigsimított. Közelebb húzódott, és hatalmas kezével Justin-t és engem is védelmezően átölelt. Minimálisan megemelkedett, s apró csókkal hintette be ajkaim. Visszahanyatlott a párnára, és csípőmet simogatva hunyta le szemhéjait.
Kora reggel ébredtem fel. Ahhoz képest, hogy az éjszaka folyamán alig aludtam, kipihentnek éreztem magam. Justn elterülve feküdt, míg Harry karja védelmezően ölelte át a picit. Kimásztam halkan mellőlük, és a fürdőbe mentem pár ruhadarabbal. Amint elvégeztem a reggeli rutinos dolgaim, már magamra is vettem a könnyed szettet, és a konyhába indultam. Kikevertem a tésztát, és sütni kezdtem a reggelinek szánt ételt. Justin imádja a palacsintát, szinte minden reggel azt kér, így most előre elkezdtem készíteni.
Még csak az első tészta kisütésével végeztem, amikor erős karok fonódtak körém, s borostás arc csiklandozta vállamat. Apró puszikkal hintette be nyakam.
- Jó reggelt, Angyalka. -hangja szokás szerint mély, rekedtes volt
- Neked is. - feleltem, miközben folytattam tovább a reggeli készítését
- Hogy vannak a hercegnőim? - simította még alig gömbölyű pocakomra
- Remekül, de még pár hónapot várnod kell, hogy biztos lehess benne. - feleltem - A kis herceg, még alszik?
- Igen. - fordított maga felé
- Oda fog égni a palacsinta.
- Csak egy csókot kérek.
- Történt valami? - szemei fájdalmasan csillogtak - Tettem valamit? Bántottalak?
- Semmi gond, Harry. - feleltem - Kérlek, had csináljam meg a reggelit, utána pedig mennem kell vizsgálatra.
- Justin is megy?
- Nem, itthon nagyon a három éves fiam.
- A fiúnk. - javított - Elviszlek benneteket, és haza is hozlak.
- Dolgoznod kell. - mondtam, s tovább folytattam a sütögetést
Hallottam mélyről jövő sóhaját, de végül nem fűzött hozzá semmi mást. Oldalra pillantottam, és akkor vettem észre az apró lábain csoszogó fiúnkat. Szemeit dörzsölte. Harry azonnal oda sietett hozzá, és karjaiba vette.
- Jó reggelt nagyfiú.
- Apa. - hajtotta vállára arcát
- Köszönjünk anyunak is.
- Szép reggelt bébi. - pusziltam meg, míg Ő nyakamba kapaszkodott - Maradj apánál. Megcsinálom a reggelit, ti pedig a kakaót, rendben? - simítottam ki haját homlokából
Harry leültette az asztalhoz fiúnkat, majd a kakaó elkészítésével kezdett el foglalatoskodni. Utolsó darab palacsintát sütöttem, s amint végeztem a tányért az asztalra helyeztem. Tányérokat tettem ki, és elfoglaltam helyem Justin mellett. Megtöltöttem neki kakaóval, azután pedig felvágtam, s villa segítségével ügyesen enni is kezdett. Harry is letette a kellemesen meleg kakaót a kicsi elé, és Ő maga is reggelizni kezdett. Csendben fogyasztottuk el az édességet, majd elkezdtem pakolászni. Justin és Harry az emeletre mentek. Mire végeztem Ők is visszatértek már felöltözve.
- Indulhatunk? - kérdezte Harry
- Igen. - feleltem, s táskámat magamhoz vettem, míg Justin kezét megfogtam
Az autóhoz érve Harry felemelte és a gyerek ülésbe ültette a fiút, míg én előre ültem. Haz is hamar csatlakozott hozzám, s indultunk is. Csend volt az autóban, Justin pedig békésen játszott hátul. Kórház nem volt messze, így igen hamar odaértünk. Kiszálltam, Harry pedig karjaiba vette fiúnkat, s indultunk is befelé. Váróban foglaltunk helyet. Jus hozta magával a kis plüss figuráját, így azzal játszadozott Haz ölében. Nagyjából fél órát kellett várnunk, mire sikeresen bejutottunk a rendelőbe. Orvosom jókedvűen üdvözölt minket, még fiúnkat is. Lefeküdtem az ágyra, Ő pedig elkezdte a vizsgálatot. Pár percet vett igénybe, s egyből megnyugodtam, amikor mondta, hogy remekül van a baba.
Megkaptuk a fényképet, meg még pár papírt és receptet, amivel különböző vitaminokat tudtam kiváltani. Harry egyből haza vitt minket. Kiszálltam, s sietve vettem ki hátulról a kicsit. Váratlanul ki szállt Ő is, és még Justin-tól egy puszival, tőlem egy finom csókkal köszönt el, és már indult is dolgozni.

2 megjegyzés:

  1. Imádom ezt a családi hangulatot <3 Fantasztikus rész lett, mint mindig :3 várom a kövit ^^ <3

    VálaszTörlés
  2. remélem azért nem olyan egetverő a probléma h ne tudnának megbirkózni vele :) nagyon jó rész imádom h ilyen boldogok :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.