17.rész

Annabell szemszöge

Nap a szemembe sütött. Ezt annak köszönhetem, hogy a sötétítőt elfelejtettük behúzni. Morcosan fordultam másik oldalamra, hogy háttal legyen annak a forró gömbnek. Szemeimet szorosan zártam össze, és igyekeztem mihamarabb visszatérni az álmaimba. 

Alig telhetett el pár perc, amikor egy meleg kezet éreztem meg csupasz hátamon, a takaró alatt. Gyengéden simított végig rajtam. Jól esett az érzés. Gondolataim egyből a ma hajnali eseményekhez kapcsolódtak. El kellett kicsit gondolkoznom, hogy valóban oda adtam-e magam Harry-nek, vagy csak álmodtam. 

Közelebb bújtam hozzá, bár szemeimet még mindig nem fedtem fel. Mellkasába rejtettem el arcom, az Ő keze pedig automatikusan záródott szorosabban körém. Takaró védelmet nyújtott, de tisztán éreztem testének melegét. Szorosan olvadtunk egybe. Mind a ketten fedetlenek voltunk a védelmező anyag alatt. 

Apró, érzéki puszikat kaptam arcomra, államra és a nyakam hajlatába. Megborzongtam ahogyan ajkai és a bőröm találkozott. Kezemet felemeltem és csípőjére csúsztattam. Ezáltal még közelebb kerültünk egymáshoz. Azt hittem, hogy ez már lehetetlen, de tévedtem.

- Angyalka. - suttogta, és hajamat elvezette az arcomból - Jó reggelt. 

- Hány óra? 

- Milyen morcos vagy. - nevetett fel rekedtesen - Lassan dél. 

- Aludhatok még? - motyogtam kidolgozott mellkasába

- Talán nem kifárasztottalak? - kérdezte, és tudtam, hogy ajkai perverz mosolyra húzódtak 

Levezettem kezemet formás, igen formás fenekére, és finoman, de annál is határozottabban megcsíptem. Talán túlságosan alábecsültem. Ahogy megtettem, Ő maga alágyűrt. Kezeimet fogságba ejtette fejem fölött. Teljesen az Ő irányítása alá kerültem. Nagyokat pislogtam. Igyekeztem a legártatlanabb arcomat elővenni, de ez nem igazán ment. Megéreztem lábaim között őt.

- Rosszalkodunk? - kérdezte mosollyal arcán 

- Imádok veled rosszalkodni. - csúszott ki a számon, arcom pedig egyből vörösleni kezdett 

- Ohh, bébi. - tapadt ajkaimra

Vadul csókolt. Nem kért, hanem elvette amit csak akart. Mindent amit adhattam neki. Lábaimat szétfeszítette sajátjaival, ezzel teljesen kitárulkoztam előtte. Kezeimet még mindig rabságban tartotta. Nyelve sürgetően fedezte fel a számat, míg meg nem találta enyémet. Viszonoztam, hiszen eszembe sem volt neki ellent mondani.

****

Egy óra múlva már a forró zuhany alatt álltunk. Mind a kettőnk arcáról a boldogság sugárzott. Most először éreztem azt, hogy igazán élek, hogy tiszta szívből szeretnek. Nem mondtuk ki, de a tettek jobban bizonyítanak, mint a szavak.

Amint végeztünk, sietve feltettem egy könnyed sminket, majd a szobába siettem, ahol kiválasztottam egy kényelmes, de még is csinos szettet. Harry még mindig a fürdőben volt. Visszamentem hozzá, és megnéztem, hogy mit is csinál.

- Mondjad Angyalka. - emelte rám a smaragdzöld szempárját a tükörön keresztül

- Csak nézem, hogy mit is csinálsz. - feleltem, és mellé léptem 

- Borotválkozni készülök. - felelte, és maga elé húzott - Talán nem szeretnéd? 

- Nekem bejössz így is. - mosolyogtam fel rá, ahogyan végighúztam ujjaim a borostáján 

- Mertem remélni. - csókolt meg röviden
Kisétáltunk a fürdőből, és egy határozott mozdulattal rántotta le magáról a törülközőt, majd a szekrényhez lépett. Keresgélni kezdett benne, miközben én hátizmait figyeltem, de tekintetem egyre lejjebb kalandozott el. Fenek csábítóan szexi látvány volt. Alsó ajkamat harapdáltam, és csak akkor tértem magamhoz, amikor megszólalt a csengő.
- Nyitom. - mondtam Harry-nek, aki csak bólintott
Sietve lépkedtem lefelé a lépcsőn egyenesen a bejárathoz. Kitártam azt, és egy mosolygós családdal találtam szembe magam. Egyből beljebb invitáltam Őket. Nappaliba mentünk, ahol Gem lépett oda hozzám, egy gyönyörű kislánnyal a karjaiban.
- Ő itt a szemem fénye, Lux. - mondta
- Szia. - mosolyogtam a csöppségre - Nagyon aranyos.
- Ő pedig a férjem, Liam.
- Szia, örülök, hogy végre találkozunk. - nyomott két puszit az arcomra
- Hasonlóan. - mosolyogtam rá - Harry mindjárt jön.
- Harry már itt is van. - lépett mellém - És a kis szerelmem is megérkezett. - vette ki nővére kezéből a kislányt - Bébi, Ő a keresztlányom.
- Már volt szerencsém megcsodálni. - simítottam végig pufók arcán
Mindenki elfoglalta a helyét a nappaliban. Beszélgetni kezdtünk, és igazán jól szórakoztunk. Örültem, hogy megismerhettem a családját annak a férfinak, akit annyira nagyon szeretek.
Kislány kacarászott Harry karjaiban. Édesek voltak együtt. Eszembe jutott, hogy vajon a saját gyerekeink iránt is így fog-e érezni, hiszen tegnap felhozta a témát. Amint ez a gondolat átszaladt bennem, bevillant, hogy mennyire is felelőtlenek voltunk. Legalább is én. Se tegnap, se pedig ma reggel nem akadályoztuk meg, hogy állapotos lehessek. Tisztában voltam azzal, hogy Haz mennyire is szeretne már babát, de még nagyon fiatal vagyok, és igazság szerint még csak nem régi a kapcsolatunk sem.
- Ana, minden rendben? - kérdezte Anne
- Tessék? Elnézést, elgondolkoztam. - feleltem kedvesen
Harry furcsálló tekintettel nézett rám. Mellettem ült, és tudtam, hogy szavak nélkül is mennyire megért engem. Láttam rajta, hogy tudja, min is agyaltam éppen. Közelebb hajolt hozzám, arcon csókot.
- Este megbeszéljük. - suttogta

****

Egész délután családi mesélés volt. Rengeteg mindent megtudtam Harry gyermekkoráról. Arról, hogy Gemma-val mennyire is rosszak voltak, és hogy mindig szívatták egymást. Bár nincs testvérem, de tudom, gondolom, hogy ezt minden testvérpár átél. 
Lux elaludt Haz karjaiban a sok játék után, amit játszottak, így Gem elvette tőle a kislányt és az emeletre ment, ahol lefektette. Vele tartottam én is.
- Annyira örülök nektek. - fordult felém, amint letette Lux-ot - Úgy érzem, hogy megváltozott. Eddig csak a munkájának élt, alig volt magánélete.
- Igen, már említette, hogy a tartós kapcsolatokat nem részesítette előnybe.
- Hát igen. Maximum egy estére, ha volt valakije. Általában a családi ünnepeken is egyedül jelent meg, és anyáéktól mindig hallgathatta, hogy miért nem kötelezi már el magát. Azért lássuk be, hogy 32 évesen az ember legalább egy több éves kapcsolatban benne kéne, hogy legyen.
- Nekem Ő az első barátom, párom, nem is tudom, hogyan kéne fogalmaznom. - nevettem fel kínosan
- Ezt nem tudtam. Mindent megbeszélünk, de ezt az apró részletet elfelejtette megemlíteni. - mosolygott rám - Tegnap mindenkit meglepett, hogy már babáról beszélt. Soha nem hozta fel ezt a témát. Főleg, hogy mindenki tisztában van a koroddal is.
- Elhiheted, hogy engem is váratlanul ért, főleg, hogy .. - gyorsan hallgattam el
- Főleg, hogy mi..?  - kérdezte kíváncsian, de elég hamar kapcsolta - Tehát nem voltatok mér együtt. - reakcióm, csak annyi volt, hogy a kezeimet bámultam, vöröslő arccal. Hiába Harry nővére, csendbe kellett volna maradnom. - Ó, tehát már megtörtént. - vigyorgott rám - Figyelj, nem faggatlak, ne aggódj. De tudd, bármi gond van, vagy ha csak megbánt hozzám jöhetsz, aztán megkapja a magáét.
- Köszönöm. - öleltem meg
Jól este a szavai, és az, hogy tudtam, van akire számíthatok még Harry-n kívül. Megígérte, hogy bármit elmesélek, nem adja tovább azt az öccsének. Éppen engedtük el egymást, amikor kinyílt az ajtó, és Haz lépet be rajta.
- Mi folyik itt? - mosolygott le ránk - Már is elrabolod a barátnőm?
- Ugyan öcsi, Tőlem nem kell féltened.
- Gyertek le, mindenki rátok vár.
Gemma felállt, nyomott egy puszit Harry arcára, majd elhagyta a szobát. Haz kérdően nézett rám, de nem feleltem. Kézen fogtam, és levezettem a lépcsőn.
Délután folyamán még igen sok minden történt. Felhozták a gyakornoki munkámat is, és addig nyaggattak, amíg tényleg be nem adtam a derekam. Elvállaltam Harry ajánlatát. Tudtam, hogy ezt még egyszer nagyon megfogom bánni, de hagytam magam.
Közösen készítettünk vacsorát Anne-vel és Gemma-val. Közben természetesen nem maradhatott el a család férfi tagjainak a kibeszélése. Jókat nevettünk közbe. Sok kisebb titkot árultak el nekem Harry-vel kapcsolatban, amiért roppant hálás voltam.
Lux is felkelt, de ő a nappaliban találta meg helyét keresztapjánál. Gem elmondása szerint ritkán látják egymást, de még is amikor együtt vannak elválaszthatatlanok.

****

Vacsora gyorsan lezajlott. Mindenkitől kaptunk egy - egy dicséretet, hogy mennyire is remeket alkottunk. Gemma segítségével szedtem le az asztalt. Anne is segíteni szeretett volna, de Őt nem hagytuk. Gem segítségét sem szerettem volna elfogadni, hiszen ha azt nézzük én vagyok az aki Őket vendégül látja.
Nappaliban telepedtünk le ismételten, és Harry addig civakodott Gemmával, amíg azt a filmet nem néztük meg, amit Ő akart. Anne egyből szóvá is tette, hogy mindig így viselkednek már kiskorúk óta. Késő estig néztük az a vígjátékot. Karjaimba volt Lux, még én Harry-ébe. Amint vége lett felmentünk az emeletre, ahol Gem átvette a kislányt. Elköszöntünk mindenkitől, és Hazzával a hálónkba mentünk.
Gyorsan zuhanyoztam le Harry előtt, és másztam be az ágyba. Félhomályban, amit az éjjeliszekrényen lévő lámpa nyújtott vártam rá. Nem is telt el sok idő, amikor megjelent. Bemászott mellém, és amint lekapcsolta a fényforrást magához húzott.
- Harry.. - kezdtem, de egyből közbevágott
- Tudom. - mondta - Tudom, hogy mi jutott az eszedbe.
- Akkor tisztában vagy azzal, hogy nem szedek gyógyszert.
- Igen, teljes mértékben. - csókot hajamba - Nem szándékos volt, felelőtlenség, tudom. De csak, hogy tudd, nem bánnám, ha egy élet növekedne benned.
- Mielőtt egy babát hozok a világra neked, szeretném befejezni az iskolát. - mondtam - Ha már dolgozni nem is engednél, legalább a diplomám had legyen meg.
- Remélem nem fordult meg a fejedben, hogy elvetesd, ha még is terhes lennél.
- Természetesen nem.
Homlokon csókolt, majd mellkasára vont, és így aludtunk el.